Alagutat a Déli és a Nyugati közé!
Vendégposzt Vajon érdemes-e a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötni egy alagúttal? Egy ilyen létesítmény az Eiffel csarnok alá, illetve a...
A Magyarország környezeti állapotáról szóló 2013-as jelentésben (Nemzeti Környezetügyi Intézet, Budapest, 2013) olvasható a következő:
„Magyarország településszerkezete a települési szennyvizek összegyűjtése és tisztítása szempontjából nem kedvező. Igen magas a 2000 fő alatti települések aránya, amelyben a lakosságnak csupán 16,8%-a él és Budapesten kívül csupán öt város népessége haladja meg a 150,000 főt. A nagy térben elhelyezkedő kis létszámú lakosság közművel történő ellátása költségesebb és kevésbé hatékony, mintha koncentráltan, nagyobb településeken kellene a feladatot megoldani.„
Ha a kis falvakat városias településekre kifejlesztett közműrendszerrel akarnak ellátni, az valóban igen költséges és csöppet sem hatékony. Ritkán beépített területekre a nálunk sokkal fejlettebb és környezettudatosabb országokban sem építenek ki olyan csatornarendszereket, amelyek a 15-20 km-re fekvő szennyvíztisztító telepre vezetik el a vizet, rosszabb esetben több átemelő szivattyú segítségével. Ilyen megoldásoknál ugyanis előfordul, hogy a bekötött ház piaci értéke kisebb, mint amibe a bekötése kerül, nem beszélve a további üzemeltetési problémákról. A csatorna kiépülése után folyamatosan kell a sárga csekkeket, víz- és csatornadíjat, ha pedig nem használják az ingatlant, rendelkezésre állási díjat fizetni. Sokszor üresek a csatornák nyomorúságos településeken, vagy méregdrága hálózati víz hozzáadásával lehet csak a besűrűsödött szennyvizet a telepre vezetni.
Sok országban ezért támogatják az olyan, ésszerűbb, takarékosabb helyi vízkezelési megoldásokat, amelyek beruházása és üzemeltetése nemcsak, hogy olcsóbb, kevesebbe kerül, de környezeti szempontból is kedvezőbbek. Nálunk is működnek ilyenek, megfelelő ösztönzés híján azonban nem tudnak versenyezni a csatornákkal. Sokkal jobb helye lenne az uniós pénzeknek máshol, mint alacsony hatásfokú, drága szennyvízrendszer-építési projektekben.
A Levegő Munkacsoport többször írt a Belgiumban élő Országh József professzor megoldásáról. Léteznek egyéb bevált rendszerek is, amelyek egy-egy családi házat, szállodát, üzemet vagy településrészt ki tudnak szolgálni környezetbarát módon. Nem utolsósorban az összes alternatív megoldás előnye, hogy olcsóbban lehet kiépíteni, és jóval kisebbek az üzemeltetési költségek.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Vendégposzt Vajon érdemes-e a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötni egy alagúttal? Egy ilyen létesítmény az Eiffel csarnok alá, illetve a...
2018.02.14. 10:39 Levegő Munkacsoport Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör*...
2018.02.12. 19:10 SimonG A kadmium mérgező, rákkeltő nehézfém, ami meglepően nagy mennyiségben mutatható ki a nap mint nap fogyasztott élelmiszereinkből,...
2018.02.09. 09:53 Levegő Munkacsoport Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács 2018. január 31-i konferenciájáról A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!