Dr. Aszódi Attila magánblogján közzétett egy írást, amiben egy korábbi bejegyzésünket is idézi. Ennek egyrészről örülünk, másrészről viszont nem, ugyanis az Aszódi Attila írásában foglalt pontatlanságok, tévedések sajnos könnyen megtéveszthetik a témában kevésbé járatos olvasót.

Az Energiaklub több ízben kifogásolta, hogy az illetékes hatóság túlságosan szűken, mindössze öt dél-dunántúli kistelepülésben határozta meg a Paksra tervezett új atomerőmű környezeti hatásterületét. Ez azért probléma, mert így igen szűk azon magyar állampolgárok köre is, akik érintettként vehetnek részt a környezeti hatásvizsgálati eljárásban.

Aszódi Attila a szóban forgó blogján sajátosan csűri-csavarja a magyar jogszabályok szövegét, amikor azt írja, hogy „a hatóság köteles a nyilvánosságtól származó bármilyen észrevételt befogadni, akármelyik magyar településről érkezik az”.

A valóságban a magyar jog világosan megnevezi azon érintettek körét, akik számára garantálja az eljárásban való részvétel jogát – és ez sajnálatos módon Paks II esetében nem terjed ki a teljes magyar lakosságra.

Hogy kik minősülnek érintettnek ebben az eljárásban, azt már részletesen bemutattuk egy korábbi bejegyzésünkben, de szívesen összefoglaljuk megint:

Környezeti engedélyezési és hatásvizsgálati eljárást bizonyos, törvényben meghatározott esetekben kötelező lefolytatni – a Paksra tervezett atomerőmű ilyen eset. Ez az eljárás 2015. januárjában indult el.

A hatályos jogszabályok értelmében a környezeti hatásterületén élők, illetve a lejjebb felsorolt egyéb érintettek azok, akik betekinthetnek a vizsgálati anyagokba, és észrevételt tehetnek a Felügyelőségnél az eljárás bizonyos szakaszaiban. Az ő észrevételeiket a hatóságnak kötelező érdemben megvizsgálnia.

Kik ezek az érintettek?

1. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Paks, Gerjen, Foktő, Uszód és Dunaszentbenedek településeket határozta meg a új paksi atomerőmű környezeti hatásterületeként.
2. Érintettnek minősülnek emellett azok a környezetvédelmi tevékenységet folytató szervezetek is, akik ügyféli státuszt kérnek az eljárásban. Az Energiaklub ezt még 2012-ben kérte, és meg is kapta.
3. Továbbá érintettek azok az országok is, amelyek az Espoo-i egyezmény értelmében bejelentkeztek a nemzetközi hatásvizsgálati folyamatba (ez jelen esetben tíz ország).

Tehát a fenti három körbe tartozóak azok, akiknek észrevételeit a jog alapján a környezetvédelmi hatóság köteles megvizsgálni.

Természetesen ettől függetlenül bárki küldhet levelet a hatóságnak, de ez nem jelenti azt, hogy a hatóság vizsgálni is fogja az eljárás során – még ha be is fogadja ezt a levelet.

Természetesen bárki elmehetett a paksi közmeghallgatásra, vagy az MVM Paks II Zrt ill. a Miniszterelnökség által rendezett PR-eseményekre: meghallgathatta az előadásokat, találkozhatott L. Simon Lászlóval, kérdezhetett, sőt el is mondhatta a véleményét. De ez nem jelenti azt, hogy észrevételeiket a hatóság meg is vizsgálja az eljárás során.

Továbbra is örömmel látjuk blogunk olvasói között Aszódi Attilát!

 

Fülöp Orsolya