Olyan súlyos szabálytalanságok lehettek a 420 milliárd forintos víziközműépítési tendereken, valamint a kapcsolódó tanácsadó pályázatokon, hogy felmerül a hűtlen kezelés és a versenykorlátozás gyanúja. Jávor Benedek feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél, és arra kéri, indítson nyomozást a hatóság.
Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen a kormányzat gigatendereként elhíresült, 420 milliárd forintos víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzések miatt Jávor Benedek, a Közérdekvédelmi Központ alapítója. A Párbeszéd európai parlamenti képvielője Polt Péter legfőbb ügyésznek küldött feljelentésében nagyobb kárt okozó hűtlen kezelés, valamint közbeszerzési versenykorlátozás bűntettének gyanúja miatt kéri a hatóságot, hogy indítson nyomozást. Egyúttal a Közbeszerzési Hatóság elnöke is kapott bejelentést a gigatenderrel kapcsolatos eljárások visszásságairól, ami alkalmas kiindulópont lehet egy vizsgálat megindítására, amennyiben eddig nem történt meg.
Polt Péter (Fotó: MTI / Illyés Tibor)
A feljelentésben hivatkozott 420 milliárdos tender a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus legnagyobb magyarországi infrastruktúrafejlesztésre kiírt közbeszerzése, melynek gyanús elemeiről részletesen beszámolt a sajtó az elmúlt hónapokban. Az ügyészségnek azonban nem szükséges kiindulásként a sajtó beszámolóira támaszkodnia, amennyiben nyomozást indítana. A Zoom.hu és a 24.hu arról is hírt adott, hogy az Európai Bizottság auditorai idén márciusban alaposan megvizsgálták a gigatenderhez kapcsolódó közbeszerzéseket, és az erről szóló, komoly szabálytalanságokat feltáró jelentéstervezetet a nyár folyamán elküldték a kormánynak. Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer.
A nagy horderejű ügyben azért született feljelentés, mert a gyanítható jelentős közérdeksérelem ellenére komoly az esély, hogy az elmúlt évek nagy korrupciós történeteinek sorsára jut. Az ilyen, sajtóban megjelenő ügyeknek jellemzően nincs következménye, gyakran hatósági vizsgálat sem indul, majd elsikkadnak a súlyos problémákra rámutató cikkek rövid ideig tartó népszerűsége és némi felháborodás után. Miután a sajtónak egyértelműen nem feladata feljentések írogatása és jogi eljárások kezdeményezése, a Közérdekvédelmi Központ azzal kíván hozzájárulni a közérdek érvényesüléséhez, hogy felhívja a hatóságok figyelmét ezekre az ügyekre és kéri a szükséges eljárások megindítását.
A problémás gigatender
A 420 milliárdos víziközműépítésre szánt, főként uniós forráskeretre 2016 márciusában írt ki 6 pályázatot az állami tulajdonú Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (Nefpi). A társaság a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozik és az a feladata, hogy lebonyolítsa az uniós forrásokból finanszírozott szennyvízelvezetési- és tisztítási, ivóvízminőség-javítási, hulladékgazdálkodási fejlesztéseket.
A hatalmas összeg elosztására a Nefpi meglehetősen szokatlan konstrukciót választott ahhoz képest, hogy a tervezett beruházásoknak számos összetett, speciális körülmény figyelembevételével kell megvalósulnia szerte az országban. A 6 pályázat fő funkciója az volt, hogy általános kritériumok alapján, jó előre kiválasztotta, mely építőipari cégek vehetnek majd részt a konkrét fejlesztésekre kiírt helyi tendereken. A Nefpi a 420 milliárdos forrást 6 darab 70 milliárdos keretközbeszerzésre bontva írta ki az ország 6 régiójára, majd régiónként négy-négy nyertes céget, illetve konzorciumot hirdetett 2016 októberében. Ők a potenciális kivitelezők, akikkel négy évre szóló keretmegállapodást kötött, és csak ők indulhatnak majd a településekre, térségekre kiírt csatornaépítési, szennyvíztisztítási, és egyéb víziközmű pályázatokon, más cégek már nem kaphatnak közvetlen megbízást ebből a keretből.
Komoly szabálytalanságokat találtak a revizorok
A tendert kezdettől fogva annyira aggályosnak tartotta az Európai Bizottság, hogy már a közbeszerzés meghirdetésekor, 2016 tavaszán kérte a felfüggesztését. Brüsszel ugyanis a központosított keretmegállapodásos konstrukciót alkalmatlannak találta ilyen összetett infrastrukturális fejlesztés lebonyolítására. A konstrukció alkalmatlanná nyilvánítására az adhatott okot, hogy a 70 milliárdos kerettendereken nem konkrét beruházásokra, hanem egyes munkanemekre és mennyiségekre kért ajánlatot az állam. Például arra, hogy a pályázó képes-e 60 kilométer vezetéket vagy szenyvíztisztítót építeni általában az adott régióban, a szűkebb helyszín meghatározása nélkül, és vállalja-e a kapcsolódó munkálatokat, egyéb feladatokat.
A bizottságnak ennél is komolyabb problémát jelentett a kerettenderek versenyellenesége, amely szintén szembetűnő volt már a kiírás idején. A kritériumok alapján a 420 milliárdos megrendelésből csak a legnagyobb építőipari cégeknek juthat a következő négy évben. A kisebb vállalkozások labdába sem rúghattak, ugyanis kizárólag olyan vállalatok tehettek ajánlatot, amelyek az utolsó három üzleti évükben, régiótól függően legalább 9-20 milliárd forintos nettó árbevételt tudtak felmutatni és az árbevétel döntő részének a közbeszerzés tárgyához kellett kapcsolódnia. A korlátozó követelmények miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (Olaf) már tavaly tavasszal bejelentést kapott a gigatenderről.
A pénzügyi kritériumok alapján már az elején gyanítható volt az is, hogy a nagy külföldi hátterű vállalatok mellett a kormányhoz közelállónak tartott nagy hazai építőipari cégek is a befutók között lesznek. Így is történt, a 24.hu összesítése szerint Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. két régióban is bekerült a potenciális kivitelezők körébe, valamint a Magyar Vakond és a Hódút is, melynek tulajdonosa, Varga Károly Mészáros tulajdonostársa két másik cégben is. A nyertesek között találjuk a közbeszerzéseken jól szereplő, Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó Híd-csoportot, valamint Dunai György több érdekeltségét is, aki az első Orbán-kormány idején jelentős sztrádaépítési megbízásokat kapott.
A kezdeti visszásságokat követően az Európai Bizottság auditorai további komoly problémákat találtak a közbeszerzési eljárásban. A benyújtott ajánlatokat megvizsgálva megállapították, hogy a 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni a közbeszerzési kiírás szerint. A pályázók ugyanis nem teljesítették pontosan a pályázatban megkövetelt mintafeladatot, ennek ellenére részt vehettek az eljárásban.
A kizárások elmulasztása törvénysértés a magyar közbeszerzési törvény alapján, és sérti az egyenlő elbírálást előíró uniós jogszabályt is. A gigatendert menedzselő Nefpi nem egyforma alapossággal értékelte az ajánlatokat, ami abból látszik, hogy a 24 nyertes közül csak 4 olyan volt, amely érvényes ajánlat alapján nyert, magyarán a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg. Eközben a cseh hátterű KKEU konzorciumot éppen arra hivatkozva zárták ki mind a 6 régióban, mert a kiírásban szereplő mintafeladatban hibázott. A bizottság revizorai emellett olyan szabálytalanságra is bukkantak, hogy egy három régióban nyertes pályázó a pályázatok felbontása után módosíthatta az ajánlatát.
A szabálytalanságokat könnyen lehet, hogy a magyar adófizetők pénze bánja. Ugyanis a bizottsági jelentés javaslata szerint az unió nem finanszírozná a jelentésig megkötött szerződéses összeg 25 százalékát, a jelzés utáni szerződésekre pedig nem adna további forrást az EU. A sajtó 150–200 milliárd forintnyi szerződésről tudott július elején, ami alapján a büntetés 37,5–50 milliárd forint lenne.
Súlyos visszásságok a tanácsadói keretmegállapodásoknál is
Az építési kerettendereknél talált problémák csak a történet egyik felét teszik ki. A bizottság auditorai még súlyosabb szabálytalanságokat állapítottak meg a gigatenderhez kapcsolódó 5 milliárdos közbeszerzési tanácsadói keretmegállapodásnál, és a teljes összeg megvonására tettek javaslatot. A Nefpi ebben az 5 milliárdos keretbeszerzésben választotta ki azokat a külsős közbeszerzési tanácsadó cégeket, amelyek lebonyolítják 420 milliárdos program helyi beszerzéseit és kiválasztják, hogy a keretmegállapodásokat elnyert potenciális kivitelezők közül melyik cég építheti meg adott helyen a ivó-, illetve szennyvízhálózatokat.
A tanácsadói keretbeszerzést 5 társaság, illetve konzorcium nyerte, melyek az Átlátszó beszámolója szerint számos szálon összefüggésbe hozhatók kormányközeli szereplőkkel. Bekerült például a nyertesek közé az Első Magyar Közbeszerzési Zrt. és a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. konzorciuma úgy, hogy utóbbi a Nefpi külsős tanácsadójaként egyúttal a gigatender bonyolítója is volt. Ez az összeférhetetlenség lehetőségét is felvethetné, a bizottság audit jelentésében azonban ez nem jelenik meg. Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, és a közbezerzési szakembert Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni, az Index például azok között említi, akinek a Mészáros-féle cégbirodalom működtetésében kulcsszerepük van. Emellett Andy Vajna médiabirodalmában is jelentős szereplőnek számít a TV2 Média Csoport Zrt. egyik igazgatósági tagjaként.
Az a lehetőség a Zoom.hu által ismertetett audit jelentés alapján is felemerül, hogy a kiírás erősen célzott volt. Ugyanis a bizottság revizorai megállapították, hogy a kiválasztásnál korlátozó és túlzó feltételeket szabott a Nefpi, például azt, hogy a kiírást megelőző három évben legalább ötszáz közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítását, illetve ellenőrzését kellett felmutatniuk a pályázóknak.
Az auditorok azt is megállapították, hogy a tanácsadási díjakat jelentős mértékben túlárazták. A társaságok a beruházás 0,73–0,98 százalékának megfelelő díjért dolgozhatnak, ami nem csak a piaci díjakat haladja meg jelentős mértékben, hanem azokat is, amiket a Nefpi a saját közbeszerzési tanácsadóinak fizet. Az említett Provital Zrt.-vel a Nefpinek 2013 óta van egy hosszú távú közbeszerzési tanácsadói megállapodása, és a cég egyéb feladataival együtt összesen 54,5 millió forintért bonyolította le a 420 milliárdos víziközmű tendert, valamint az ehhez kapcsolódó, további 19 milliárd forint összértékű tanácsadói pályázatokat. A Provital Zrt. a projektérték 0,007 százalékának megfelelő díjat kapott, szerződésenként körülbelül 5 millió forintot a bizottság auditorai szerint. Az 5 milliárdos tanácsadói kerettender nyerteseként viszont ennek a sokszorosát kérheti, és egy 10 milliárd forintos projekt tanácsadásán akár 98 millió forintot is kereshet majd.
Az auditorok azt is megállapították, hogy a magasabb díj ellenére a tanácsadói feladat nem különbözik a korábbitól, és lényegében egy sztenderdizált feladatot kell majd elvégeznie a tanácsadói kerettenderek nyerteseinek. Ez ugyancsak alátámasztja a kialakult díjak aránytalanságát, ráadásul ezzel sérti a 2014-2020-as uniós források felhasználását szabályozó, irányadó kormányrendeletet is.
Máriás Leonárd
Az agárdiak szerint veszély fenyegeti az 50 éve strandként működő agárdi szabad partszakaszt, mivel egy gazdasági társaság 60 évre használatba...
