Vizsgálják az orosz szövetségi törvényhozókat – vagyis inkább a doktori disszertációjukat. Ha az Állami Duma képviselői az egyetemi karrierjük során csaltak, ki tudja, mi másban hazudtak még?
A Dissernet projekt egy 3 éves kutatás keretében vizsgálta az orosz Állami Duma képviselőinek doktori disszertációit és plagizálásukat, melynek eredményét január 13-án tették közzé. A Dissernet weboldalán található eredmények szerint 450 törvényhozó közül 52-t lehetne „hamisítónak és hazugnak” nevezni, vagy – ahogy az ügyvédi zsargon mondja – „helytelenül vettek át vagy idéztek” más forrásokból származó információkat tudományos munkájukban. Ez annyit jelent, hogy az orosz parlament alsóházában minden kilencedik képviselőnek valószínűsíthetően hamis egyetemi végzettsége van.
Már meg sem kellene lepődnünk azon, hogy az egyetemi végzettséget hamisító vagy a disszertációjukban plagizáló politikusok nagy részben (35) a jelenleg is kormányon lévő Egységes Oroszország Pártnak a tagjai. Továbbá a listán szereplő személyek közül 9 az Orosz Kommunista Párt, 5 személy az Orosz Liberális-Demokratikus Párt és 3 személy az Igazságos Oroszország Párt tagja.
A Novaja Gazeta újság és a Dissernet által közösen készített infografika színkódos képen mutatja be az Állami Duma képviselőinek szerzett egyetemi fokozatait, feltüntetve minden párt szerint elfoglalt helyet.
Infografika: Alekszej Komarov, Novaja Gazeta. Az orosz nyelvű, teljes képernyős verzióért kattintson a képre.
Habár az orosz képviselők túlnyomó része (fehér színkóddal feltüntetve) nem szerzett doktori fokozatot és nem rendelkezik tudományok kandidátusa fokozattal sem, néhányuknak mégis szerepel valamelyik vagy akár mindkettő a hivatalos önéletrajzában. A Dissernet arra is felhívta a figyelmet, hogy az állítólag egyetemi fokozattal rendelkezők közül 50 személy (lilával jelölve) mentességet élvezett a vizsgálat során, mivel disszertációkat nagyon régen készítették, még mielőtt politikával kezdtek volna foglalkozni.
A nyomozás szerint 42 törvényhozó (zölddel jelölve) disszertációjának a szövege nem sért szerzői jogokat és nem minősül plágiumnak.
Pirossal van kiemelve az az 52 személy, akiknek munkája felveti a plágium gyanúját vagy diplomájukat az állami bizottság nem ismerte el. Ebbe a csoportba tartozik a Duma elnöke, Szergej Nariskin is (szintén az Egységes Oroszország Pártból), akinek mind a kandidátusát, mind doktori disszertációját plágiumgyanúsnak találták.
Az infografikában azt is feltüntették, hogy a Duma néhány képviselőjének ún. „fantomdiplomája” van: a diploma megléte szerepel az Állami Duma weboldalán, habár magát a disszertációt – vagy akár csak annak címét – sehol sem lehet megtalálni. Ezeknek a személyeknek a Dumában elfoglalt helye szellemikonnal és szürke színnel van feltüntetve. Néhány további disszertációt még mindig vizsgálnak.
A legzseniálisabb plágiumot az Egységes Oroszország egyik képviselőjének, Igor Igosinnak a disszertációjában találták. 2004-ben kölcsönvette valaki más, 2002-ben készített tanulmányát, és egyszerűen csak kicserélte a „csokoládé” szavakat „marhahúsra”. Ezeket a változtatásokat leszámítva a tanulmány 177 oldalát Igosin érintetlenül hagyta.
Úgy tűnik, ez [a szövegszerkesztőkből ismert] „összes cseréje” a legegyszerűbb módja a diplomaszerzésnek, hiszen még a szakdolgozatot sem kell megvenni, egyszerűen csak a védési bizottságot kell megvesztegetni. A Dissernet által felderített további nagyszabású plagizálásokban az „Északnyugat” szó „Észak-Kaukázus”-ra, a „patkány” „ember”-re, az „ember” pedig a „nő” szóra lett kicserélve.
A Dissernet aktivistái egy olyan táblázatot készítettek a szakértők kiértékelésére, melyben minden oldalt valamilyen színnel tüntettek fel: minél színesebb, annál több a bemásolt vagy hivatkozás nélküli szöveg. Az elemzést egy, a Dissernet szakértői által fejlesztett szoftverrel végezték, illetve manuálisan is, oldalról oldalra megvizsgálták a szövegeket.
A táblázat oldalról oldalra jelzi a hivatkozás nélkül felhasznált forrásokat Szergej Nariskin disszertációjában. Kép: Dissernet.
A mozgalom gyökerei 2013-ig vezethetők vissza, amikor Andrej Rosztvsztev, Andrej Zajakin, Mihail Gelfand, Kirill Mihailov tudósok és Szergej Parhomenko újságíró elindították a programot. Három évvel később a Dissernetből egy széleskörű hálózat nőtte ki magát, melynek önkéntes aktivisták, kutatók és riporterek a tagjai. Az anyagi hátteret közösségi finanszírozás biztosítja.
A Dissernet aktivistái nem elégednek meg azzal, hogy felfedik a plagizálást és közzéteszik a weboldalukon és a közösségi oldalakon. Fellebbezéseket nyújtanak be a nemzeti akkreditáló testületnél és bíróságokon, hogy megfosszák a köztisztviselőket és a közéleti személyeket hamis diplomájuktól.
A bíróság malmai lassan és nehézkesen őrölnek, de mi noszogatjuk őket – ha pedig a Disserneten megtalálod magad, mondj le a diplomádról, mielőtt túl késő lenne.
Andrej Zajakin, elméleti fizikus, a Dissernet egyik alapítójának nyilatkozata a Bumaga weboldalon.
Korábban a Dissernet már felfedte például Szentpétervár polgármesterének, Georgij Poltavcsenkónak, a gyermekjogi ombudsman Pavel Asztahovnak, a kulturális miniszter Vlagyimir Medinszkijnek, a közlekedésügyi miniszter Makszim Szokolovnak és más prominens személyeknek a csalásait és plagizálásait is. Annak ellenére, hogy a leleplezéseknek a médiában is erős visszhangjuk volt, lényegi következményekkel nem jártak a legfelsőbb vezetők körében.
Tavaly novemberben azonban a Dissernet és Zajakin fellebbezése után a bíróság megfosztotta Risat Abubakirovot, az Egységes Oroszország egyik képviselőjét a doktorátusától. A sors iróniája, hogy ez a személy volt az, aki a Dissernet elindításának egyik fő kezdeményezője volt. Miután 2013-ban elfogadta a parlament a Magnyickij-törvényt, Zajakin úgy döntött, hogy ellenőrzi a képviselők egyetemi diplomájának érvényességét – Abubakirov pedig az ábécé legelején volt.
A Dissernet eddig ötezer kamudisszertációt gyűjtött össze adatbázisukba, és még nem akarnak megállni. Sőt, aktivistáik elindítottak egy RoszVuz („Orosz Egyetem”) nevű mellékprojektet, melynek célja az iskolák és egyetemek igazgatóinak doktorijának ellenőrzése. Az aktivisták precíz és pontos nyomozásuknak köszönhetően újra életet visznek az egyetemi és a politikai életbe, ennek során megpróbálják leleplezni a kamudisszertációk egész kereskedelmi láncát is, mely a feketepiacon „diploma eladó” néven fut.
Ezt a bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Darina Gribova. Fordító: Wolford Zsófi. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0. licenc vonatkozik.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.
